Nem gondoltam volna, hogy egyszer a Szemlőhegyen kötök ki.

Pest óriási és szervetlen képződmény, szélsőséges világokból áll, amelyek nem is érintkeznek egymással. Egy városban él a cinkotai, a pasaréti, az újlipóciai, a dzsumbuj-béli, a csepeli ; soha nem jártak egymás földjén, vagy éppen nem is tudnak egymásról. Nem tudom, más nagyvárosokra is jellemző-e ez.

Furcsán alakult az életem ; ha rátekintek a térképre, engem mind a 23 kerülethez köt valami. Sok helyen laktam is, sokfelé fűznek rokoni, baráti szálak.

Végül mindenhol otthon érzem már magam. Nem hatnak rám a kétes pénzből szerzett terepjárók, a miniszterelnökök, a gyanakvó tekintetek sem. Nyugalom van, a hegy arisztokratikus fensége, és talán jó jel, hogy már pár nap után megszületett az első szemlőhegyi dal. --

TORNAI József

Világtojásban

Kiskacsa fürdik fekete tóba',
anyjához készül Lengyelországba.
De már nem úszik, leszállt a gyönge,
világtojásban lakni örökre.
Én is eldobnám messze a tollam,
ha megtudhatnám, a fészkem hol van.
Nincs fészke, nincs, a holt madárnak,
nincs irgalom a dalok fiának.
Világtojásban, ha meg is érzi,
kisfiúmód sír újra a férfi.