elkallódni megkerülni

ajándék, mellyel meglepem...

     Úgyse volnék már gyerek;
Négyszer hat esztendőt eléldegéltem;
     S eszerént az emberek
Szűk életének harmadáig éltem.

     Vajha már - ha több nem is -
Mindegyik esztendőre jutna benne
     Eggy - csak eggy órácska is,
Amelly az érdem oszlopára menne.

Breavman szereti Henri Rousseau képeit,

azt ahogy a festő megállítja az időt.
A szó, ami erre illik, a mindig. Az oroszlán mindig az alvó cigány ruháját szimatolja, nem lesz soha támadás, sem homokra kiontott belek: a tökéletes találkozás fejeződik ki. A hold, bár haladnia kell az égen, ezen a képen sosem megy le. A félretett lant nem sír ujjak után. Duzzad a zenétől, amelyre szüksége van.
(L. Cohen: A kedvenc játék. Ford.: Szűr-Szabó Katalin. Budapest: Ulpius-ház, 2003. 77.p.)

Napok óta élek a Vámos képeinek bűvöletében. Ma éppen száz éve halt meg, mint azt véletlenül észrevettem.