emlékszem
ez volt
az a vers
melynek
kapcsán
O.
szarkasztikusan megállapította
hogy hát
azért Gyurkovics
úgymond
nem
egy József Attila
de hát
kire is mondhatjuk
hogy egy
József Attila
különös
kiszámíthatatlan
fecske-íve
van verseinek
néha
egy-egy
káprázatosan
jól elkapott sor
villanások
cikkanások
néha
fulladozik a
banalitásokban
a
földhözragadt közhelyekben
mégis mi
az hogy
minden
emberben fecske ül ?!
én
szerettem ezt a jó kedélyű bácsit
ezt az
aranykori szökevényt
hiányzik
ő is
csak
egyszer voltam a közelében
de az igazán
a sors
ajándéka volt --
Gyurkovics Tibor
Fecskekód
El kéne szállni fecskemód
csak nincsen hozzá fecskekód
nem ismerem a jeleket
villanydrótkottafejeket
nem ismerem a csapatot
amelyik eliramodott
talán a csapat jelleme
és kitartása kellene
verdesni még a levegőt
a tükörtengerek fölött
és visszajönni ha a nyár
megint fecskékért kiabál
Jövök jövök! – azt mondani
ahogy a fecskék hangjai
Megyek megyek! – így fecsekül
minden emberben fecske ül
a fecskejaj a fecskekód
el kéne szállni fecskemód.
