Egy gondolattól a másikig
végtelenül hosszabb az út, mint csillagtól csillagig

felmérhetetlen

s valóban
a gondolatok is csillagok
kigyúlnak és elalszanak

nyomuk vész

bár a kialudtak is küldik még fényüket maguk után
jó ideig

*
mily kívánatos és
mily reménytelen vállalkozás
rögzíteni valamennyit
magunk s az idő számára

*
gondolkozáson ez esetben
a hétköznapi fogalmi gondolkozást értve
természetesen

mely amúgy felettébb csalóka lehet

főként automatizmusokon
és berögzöttségeken alapul
önnön élményeinken tapasztalatainkon
vagy ami rosszabb másokéin

ezeket a mintázatokat
-- sokszor végzetesen téves módon -- felhasználva
alkotunk képet
véleményt
hozunk döntéseket

de igaz

végül mi mást is tehetnénk

az érzés ugyan közvetlenebb és élményszerűbben vezet célba
-- és aki a művészetben él
különösen nem nélkülözheti --
mégis
természeténél fogva ingatag

az intuíció
a dolgok és jelenségek fölfénylése
csak kivételes személyeknek
és kivételes pillanatokban adatik meg

*
mindez a bűnbeesés következménye
mondja higgadtan philipp atya

a paradicsomi ember
értelme is akarata is
sokkalta nagyobb volt

érzékei is

sőt értés és érzés egy ugyanaz volt még ott
gondolom hozzá én

ezt hajkurásszuk egy életen át
de hány percet töltünk vajon a paradicsomban
e földön
s miként

nézem hogy csillog magdi néni szeme

csupaszív
hallókészülékes óriáscsecsemő

a paradicsomban érzi magát
minden egyes gyónás-áldozás után
mondja

mit tudhatok én minderről
hiszen idáig még nem jutottam

nem is kaptam ilyen irányú neveltetést

sőt ha precíz akarok lenni
valódi szellemi értelemben
szinte semmilyet sem

valamiféle erkölcsit-világnézetit talán

viszont mindent egybevéve
szabad vagyok
s felnőttségemre
szabadon bukdácsolhatok immár

*
bejárta mostanság
a facebookot
egy pilinszkynek tulajdonított
gondolatsor

nem teljesen értek egyet vele
de átgondolásra kétségkívül érdemes

miszerint a költő
azzal kárhoztatta volna
a pszi-előtaggal kezdődő
tudományokat
illetve ezek művelőit

hogy téves módon úgy állítják be
mintha az élet nagy problémái
megoldhatóak lennének

noha
nem azok

s végső soron
mást nem is tehetünk
minthogy kegyelemért
esdekelünk